Az MTA Könyvtár és Információs Központ EISZ Titkársága szervezésében 2016. szeptember 12-én került sor a „The Use and Generation of Scientific Content – Roles for Libraries" elnevezésű konferenciára.
Ennek előadásaiból válogattunk az alábbiakban.
Lars Bjørnshauge, a Nyílt Hozzáférésű Folyóiratok Kalauzának (DOAJ, Directory of Open Access Journals, https://doaj.org/) igazgatója elmondta, hogy a DOAJ 2014-ben felülvizsgálta a kalauzba kerülés feltételeit, mivel a folyóirat-kiadásban megnőtt az úgynevezett ragadozó (vagy más néven parazita) kiadók és folyóiratok száma. A felülvizsgálat hatására a korábbi 11500 folyóiratból 3000 nem kérte újrafelvételét. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatóknak, mielőtt kéziratukat benyújtják, érdemes megnézniük a DOAJ-ban, hogy a közlésre kiválasztott folyóirat szerepel-e ott, mert ez azt jelenti, hogy nem tartozik a megkérdőjelezhető kiadványok közé. (A predatory, azaz ragadozó jelzővel illetett folyóiratokat újabban így nevezik.) Hasonló célra használható a Think-Check-Submit (http://thinkchecksubmit.org/) oldal is.
Kiemelte azt is hogy a tudományos publikálás területén kialakult helyzetért ne a kiadókat hibáztassuk, mivel ők élnek a feltételek adta lehetőségekkel. Inkább a változás (változtatás) mikéntjét kell megkeresnünk, miközben ez a változás elkerülhetetlen, és ehhez alkalmazkodni fognak a kiadók. Igaz, az eddigi alkalmazkodásuk eredményeként létrejött hibrid folyóiratok, amelyekben egyaránt találunk előfizetésre épülő és a szerzői díjak megfizetésével (az úgynevezett arany úton) megjelenő cikkeket, túlzottan drágák.
Nagy Zsuzsanna, a Corvinus Egyetem könyvtárának főigazgatója, az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiumának elnöke a hazai helyzetet mutatta be. Szólt többek között a HUNOR (HUNgarian Open Repositories, Magyar Nyílt Hozzáférésű Repozitóriumok, http://www.open-access.hu/hunor) konzorciumról, amelyet a magyar felsőoktatási intézmények és az MTA Könyvtára hozták létre.
Az Európai Tudományos Könyvtárak Egyesülete, a LIBER két előadással is képviseltette magát. Jeannette Frey, a LIBER alelnöke a szervezet 2013 és 2017 közötti stratégiáját, valamint a 2018 és 2022 közötti stratégia előkészületeit mutatta be. Ezek mindegyike a nyitott tudomány támogatását tűzte ki céljául. Ezzel, a nyílt hozzáférés mellett, a kutatási adatok megosztását is támogatni kívánja, természetesen mindezeket a könyvtárak által betöltendő szerepek nézőpontjából. Aláhúzta, hogy a kutatási adatok kezelésében fontos szerepe van a digitális írástudásnak.
Melanie Imming, projektmenedzser azt a 9 európai uniós projektet mutatta be, amelyben a LIBER részt vesz. Ezek listája megtekinthető a szervezet oldalán (http://libereurope.eu/eu-projects/).
Két előadás foglalkozott a nyílt hozzáférésű kiadók szerepével. Ezek közül a Stockholm University Press 2013, a UCL Press (University College London) 2015 óta ad ki kizárólag nyílt hozzáférésű folyóiratokat és könyveket.
A konferencián olyan nemzetközi kiadók és információszolgáltató cégek képviselői is tartottak előadást, főként a nyílt hozzáférésű publikáláshoz kapcsolódó szolgáltatásaikról, mint az Alexander Street, a Cambridge University Press, az Institute of Physics, a 1science, az Oxford University Press, a ProQuest, a Royal Society of Chemistry és a Taylor & Francis.

Az összefoglalót készítette: Dr. Koltay Tibor, főiskolai tanár, Jászberényi Campus
A hírt küldte: Gál Tibor, főigazgató-helyettes, Tittel Pál Könyvtár

< Vissza