Életrajz

Öveges József (Páka, 1895. november 10. – Budapest, 1979. szeptember 4.) professzor, tanár.
Édesapja, Öveges József felekezeti tanító Pákán, majd Náprádfán. Öveges József így ezeken a helyeken végezte alapfokú tanulmányait. Ezután a család Győr-Moson-Sopron megyébe költözött, Pérre, ahol általános iskolai tanulmányait fejezte be, s a település az ő tiszteletére róla nevezte az intézményt.
Középfokú tanulmányait először a győri Bencés Gimnáziumban végezte. 1911-ben belépett a piarista rendbe, így tanulmányait Kecskeméten folytatta. 1912-ben a Piarista Tanító rend tagja lett. 1915-ben érettségizett jeles eredménnyel.
Ezek után a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább, számtan-fizika szakon, mint piarista tanárjelölt. 1919-ben kitűnő eredménnyel tanári diplomát szerzett.

1953-tól az Élet és Tudomány című hetilap szerkesztő bizottsági tagja. 1955-ben a Budapesti Pedagógiai Főiskola megszűnésekor saját kérésére nyugalomba vonult.
1958-ban a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem meghívta tanszékvezető egyetemi tanárnak, amit visszautasított.
1958-tól a Magyar Televízió 100 kérdés című műsorának főszerkesztője (az adás 135 alkalommal volt műsoron). A Magyar Rádióban 256 előadást tartott. Több mint 30 éven keresztül a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Országos Elnöksége tagja.
Halála méltó volt életéhez, épp egy kísérlet bemutatása közben kapott agyvérzést Budapesten. Sírja a zalaegerszegi régi temetőben található.

Kitüntetések
Főbb publikációi
Emléke

Nevét az országban számos általános  és középiskola viseli, Tatán, egykori iskolájában  születésének 85. évfordulóján emléktáblát avattak. Azóta itt tartják meg az Öveges-emlékversenyt.
Budapesten tanáregylet vette fel a nevét.
A TIT ismeretterjesztő egylete az ő nevét viseli. Emlékére állandó kiállítást szerveztek a TIT Zsombolyai úti székházában (Budapest, Zsombolyai út 6.)
A Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU) a 67 308-as sorszámú kisbolygót Öveges-nek nevezte el Öveges József tiszteletére.
Családjának pákai házát 1993-ban emléktáblával jelölték meg.
A professzor életében nem teljesült álma, hogy tudományos játékszobákat létesíthessen, 1995-ben megvalósult a Csodák Palotája képében, melyben egy terem az ő nevét viseli.