Újabb fejezethez érkezett az Egri Zöld Kör előadássorozata – Schmotzer András az „özönnövények" világába kalauzolt el minket. Az este során a növényfélék mellett különböző állatok inváziós tevékenységéről is szó esett.

Az előadás tematikus keretek között zajlott. Bemelegítésként a Kolombusz-korabeli növények terjedésével nyitottunk, majd jöhetett Shakespeare és a seregélyek – amíg végül a vélt biológiai fegyverekig jutottunk.

Schmotzer András elmondása szerint ó – és újjövevény fajokat különböztetünk meg. Előbbiek a nagy földrajzi felfedezések előtt, utóbbiak pedig, ahogy azt nevük is mutatja, az után jelentek meg. Ezeken felül beszélünk inváziós fajokról, amelyre tökéletes példának tekinthető a patkány, amely hajók fedélzetén utazva terjedt el világszerte. Ami pedig a túlságosan is elterjedt fajokat illeti, kiirtásuknál felmerülhet az etikusság kérdése.

Szó esett többek között a kudzu-bab történetéről is, amely egy amerikaiak által igencsak kedvelt liánfajta volt – egészen addig, amíg el nem kezdte meghódítani magának kvázi az egész kontinenst.

Külön figyelem indult a szúrós szerbtövis által okozott károk bemutatására is. Ez a mérgező növény ugyanis a 19. század idején jelent meg Európában, majd az egész világon terjedésnek indult. Ausztráliában például több kolóniányi tehén pusztulását okozta.

Az özönnövények megállítása érdekében világszerte léteznek kampányok, kezdeményezések – például a „Legyünk felelősek a háziállatainkért" vagy a „Tisztítsuk meg a cipőnket, bakancsainkat" mozgalmak.

Schmotzer András szerint az inváziós fajok kérdése nem csak a természetvédőket érinti, és fontosnak tarja, hogy a jövő generációja is napirendi pontra tűzze az ügyet. Hiszen a természet megóvása a mi feladatunk is!

Grósz Petra
Fotó: Kakuk Dániel

Forrás: palettaonline.hu

< Vissza