EMLÉKKIÁLLÍTÁS ÉS MŰHELYFOGLALKOZÁS

Utolsó módosítás: 2018. április 10.

Szabó Magda Emlékkiállítás nyílt az egyetem Tittel Pál Könyvtárában kedden. Kun Zsuzsanna szaktájékoztató elárulta: könyvtáruk a Szabó Magda emlékév tiszteletére elhatározta, hogy bemutatja azt a vándorkiállítást, amit Debrecen város és a Móra Kiadó közösen szervezett meg.

Mint megtudhattuk, a kiállítás tavaly ősszel indult útjára, s a debreceni Vojtina Bábszínház kellékeivel gazdagítva, némiképp leszűkítve a kiállítási anyagot utaztatják a tárlatot – ekképp is éltetve a Szabó Magda kultuszt. A kiállítás hét poszterből áll, melyeken Szabó Magda gyermekirodalmi munkásságát jelenítették meg, így legfontosabb műveit: az Abigélt, a Tündér Lalát, a Bárány Boldizsárt. A poszterek mellett bábszínházi kellékeket, Tündér Lala bábfiguráját, egy írógépet, a Móra Kiadó által új Szabó Magda köteteket is láthatnak a látogatók a könyvtárban. Az ajtóban egy Abigél üzenő teszi virtuálissá a tárlatot, hiszen az üzenőfalon filmrészleteket, interjút is láthatnak a vendégek, s üzenhetnek is az utókornak a fal segítségével. A kiállítás bárki számára ingyenesen megtekinthető április 9-ig.

Az emlékkiállítás megnyitóján Ferenczné Oszlánczi Krisztina, a könyvtár főigazgatója és dr. Kusper Judit, a Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet igazgatója is köszöntötte az egybegyűlteket. Dr. Kusper Judit úgy fogalmazott: kevés olyan szerző van, mint Szabó Magda, akit ilyen sokat olvasnak, s aki sokakat elkísér az élet útján, s lesz barátja, anyja, majd nagyanyja az embernek. Elmondása szerint Szabó Magda egy olyan fiktív világot teremt számunkra, melyre nagyon vágyunk.

A köszöntők sorát Péterfi Rita, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum igazgatója, olvasásszociológus zárta, aki később az országos olvasásvizsgálat eredményeiről is tájékoztatta előadásában a vendégeket. Érdeklődésünkre elárulta: az olvasás az élet minden területén nélkülözhetetlen már gyermekkorban, iskolás korban is. Szólt a PISA vizsgálatról mellyel mérhető egy adott ország fejlődésre való készsége, ami az olvasásra visszavezethető.

Elmondta, az olvasó emberek számára három terület mindig fontosabb: a tolerancia, a kreativitás és a harmonikus személyiségjegyek. Feltette a kérdést: vajon milyen társadalomban szeretnénk élni? Olyanban, ahol békében élhetünk önmagunkkal és a világgal, s vannak kreatív gondolataink problémáink megoldására, s el tudjuk viselni magunkat és másokat? Ehhez szerinte az olvasás vezetheti el az embereket, s nem csak ehhez, hiszen bizonyított, hogy minél magasabb az iskolai végzettség, annál magasabbak a jövedelmek, magasabb az életszínvonal. A mostani kutatásban – melyről előadása is szólt – gyermekeket és felnőtteket is kérdeztek: kategóriánkét 1500 embert. Egy országos, reprezetatív vizsgálatot végeztek nemre, életkorra, iskolai végzettségre és településtípusra vonatkozóan.

Hangsúlyozta: az olvasásfejlesztés nem azon a napon kezdődik, amikor a gyermek elkezdi az általános iskolát, hanem egészen csecsemőkortól azzal, ha a gyermek hallhat legalább napi egy mesét mert az által sokkal nagyobb eséllyel válik ő is olvasóvá a későbbiekben. Elárulta: drasztikusan növekszik 2005-óta is azoknak a tábora, akik nem olvasnak. A másik táborba, az olvasói elitbe azok tartoznak, akik havonta legalább egy könyvet elolvasnak. Az időseknél a lelki és a szellemi „karbantartáshoz" is hozzájárulhat, ha akár csak cikkeket is, de olvasnak naponta.
A jó minták – Péterfi Rita szerint – nem nagy titkok: csupán napi tizenöt perc mesélés elég lehet ahhoz a szülőtől, hogy a gyermeke olvasóvá váljon.

Szerző: Juhász Henrietta

Fotók: Szántó György

Forrás: uni-eszterhazy.hu


< Vissza