KI EMLÍT MEGÉRKEZÉST?

Utolsó módosítás: 2018. március 28.

Ki említ megérkezést – hangzott Rilke után szabadon dr. Szirák Péter előadásának címe az MTA-MAB Eszterházy Akadémiai Klub szerdai eseményén a Tittel Pál Könyvtár 213-as termében az Egri Campuson.

Dr. Szirák Pétert, az MTA doktorát, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát invitálták az Akadémiai Klubba előadóként, akit bemutatóját megelőzően arról kérdeztünk, mit is takar prezentációjának sejtelmes címe.
Az utazási irodalom rejtelmei címet választotta dr. Szirák Péter előadása alcíméül, s elsőként az utazási irodalmat, mint fogalmat boncolgatta. Elmondta, manapság már nagyon sokan megtehetik, hogy utazzanak, s utazásaikról különféle fotós, írásos beszámolókat készítenek, melyeket adott esetben másokkal is megosztanak. Fotók, filmek, könyvek sokasága készül manapság az utazásokról.

Úgy fogalmazott: annak idején, mikor elkezdett a témakörrel foglalkozni az érdekelte leginkább, hogy mitől speciális az, amikor az irodalom örökíti meg az utazást – ekképp definiálható az utazási irodalom fogalma is. Nehéz ugyanakkor elkülöníteni a műfajt az értekező prózától vagy az esszétől, a szépirodalmi szövegektől, de nem lehetetlen megtalálni a műfaj specifikumait. Elárulta azt is, miért egészítette ki a címet a rejtelem szóval: azért, mert előadásában arra fókuszált, hogy megmutassa, milyen pluszt tud adni az utazási beszámolókhoz maga az irodalom.

Dr. Szirák Péter az utazási irodalom témakörén belül a 16-17. századdal és a 19. századi nagy utazókkal foglalkozott elsősorban: Kazinczytól Szemere Bertalanig, Széchenyiig. Egri előadásában döntően a huszadik századi, főképp a két világháború közötti utazási irodalomra koncentrált. Elárulta: „legnagyobb hőse" Kosztolányi Dezső.
Rávilágított arra is: napjainkban már se szeri, se száma az utazási beszámolóknak, ám például a két világháború közötti utazási irodalom létrehozásához még nyilvánvalóan nem állt rendelkezésre a napjainkban elérhető technikai háttér. Ezért volt különösen fontos szerepe a szöveges rögzítésnek, archiválásnak, hiszen akkoriban még a fotók is ritkaságnak számítottak. Ez dr. Szirák Péter véleménye szerint azt eredményezte, hogy az irodalom megmutathatta mire képes. Hiszen az irodalom azt kutatja, hogy hogyan észlelünk, hogyan vagyunk képesek élményekre szert tenni, és az élmények hogyan ragadnak meg bennünk – ezek azok az egyedi vonások, melyek az utazási irodalmat minden más utazási archívumtól megkülönböztetik.

Szerző: Juhász Henrietta

Fotók: Fehér Dániel

 

Forrás: uni-eszterhazy.hu


< Vissza