Időpont: 2016. február 11. 17:30
Helyszín: Tittel Pál Könyvtár, 113-as terem
A belépés ingyenes!

A Bükkben található Magyarország barlangjainak több mint a negyede, több mint 1200 barlang, de ezek nem a hosszukkal, hatalmas méreteikkel, vagy irdatlan mélységeikkel szereztek világhírnevet, hanem a bennük talált régészeti és némileg az őslénytani anyagaikkal.

A külszíni lelőhelyeken már a Homo Erectus nyomait is megtalálták, a barlangokat pedig a neandervölgyiek több mint 100 ezer éve birtokba vették. A régészek körében már ismert a
Bükk-vidék különlegessége, de itthon még sok a hiányosság, az új eredmények lassan jutnak el még az oktatásba is. Néhány érdekesség a régebbi és az újabb eredményekből: itt került elő a világ legrégebbi fuvolája, csont nyílhegyei, kifúrt csont ékszerei, a szerszámkészítésben a hőkezelés legrégebbi bizonyítékai, stb.

Rejtélyes a 100 ezer éven át folyamatos Bábonyi-Szeletai kultúrkör jelenléte, vagy az ősembereinknek a Krakkó, Weimar, Bükk közötti „ingázása". Vajon miért ment az a 20 éves lány 30 ezer éve a Görömböly-tapolcai barlangba, miért temették el kereszt alakban a Büdöspest nevezetű barlang asszonyát és vajon eltemették,vagy otthagyták a Subalyukban a női és a gyerekcsontok gazdáit. Talán feltűnt, hogy leginkább női csontokról van szó, az előadásban az is kiderül, hogy miért.

A kutatástörténetnek is vannak titkai, érdekességei: mennyi véletlen, szerencsés fordulat kellett az ősember magyarországi jelenlétének a bizonyításához és mit kellett kiállni Herman Ottónak, vagy Kadic Ottokárnak a tények elfogadtatásának az érdekében. Szóval, talán másképp ismert, vagy többségében kevésbé ismert történetek fognak elhangzani a különleges képek vetítése mellett.

< Vissza