Az előadás Rákóczi legfontosabb titulusainak puszta felsorolásával is olyan kérdésekre és problémákra hívja fel a figyelmet, amelyeknek történeti háttere a közgondolkodásban erősen hiányos. Hogyan és milyen okok miatt lesz törvényes királya elleni lázadó Rákóczi Ferenc, az ország leggazdagabb főurainak egyike, az Erdélyi Fejedelemség eszmei örököse? Hogyan és miként csap át a felkelés szabadságharcba? Milyen politikai stratégia kivitelezéséért folyik a fegyveres harc? A szabadságharc nem a Magyar Királyság függetlenségéért folytatott küzdelem, hanem a korábban szerzett jogok, privilégiumok visszaszerzéséért indított, akár fegyverrel is kikényszeríthető, nemzeti összefogással megvívott legitim harc (pl. a királyválasztás jogának helyreállítása, az 1222 óta élő nemesi ellenállás jogának további érvényesítése, a központi hivatalok, így a kancellária, a kamara önállóságának biztosítása, az idegen katonaság kivonása az országból, a töröktől megszabadított területek jogos tulajdonosaiknak való visszaszármaztatása, a szabad vallásgyakorlat garantálása stb. stb.). A fentiek mellett az előadás rávilágít arra, hogy Rákóczi miért gondolkodik „két országban" Magyar- és „Erdély Országban" 1704-től kezdve? Realizálódtak-e a szabadságharc alapvető célkitűzései, a szatmári pacificatio (békesség) eredmény vagy kudarc?
A kérdések és problémák boncolgatásával – amint érzékelhető – nem az eseménytörténet felidézése, a hősies küzdelem ábrázolása, hanem a történetszemlélet formálása lesz (volt) az előadó célja.

Előadó: Dr. Gebei Sándor professor emeritus

Helyszín: Líceum, Tittel Pál Könyvtár (Eger, Eszterházy tér 1., 2. emelet 314-es terem)
Időpont: 2019. március 27. szerda, 15.00 óra

Az előadás kapcsolódik az emlékév tiszteletére rendezett „II. Rákóczi Ferenc emlékezete" című kiállítás megnyitásához.

A program látogatása díjtalan, szeretettel vár minden érdeklődőt a Tittel Pál Könyvtár!

< Vissza